Az elmúlt két évtizedben mind mennyiségben, mind minőségben megnőtt azon bizonyítékok száma, amelyek az akupunktúra hatékonyságát igazolják. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint mára nagyon szilárd alapokon nyugszik ezen eljárás bizonyíthatósága számos téren, de különösen a fájdalomcsillapítás területén.

Egyre nagyobb szükség van rá

Az akupunktúra, mint a hagyományos kínai orvoslás egyik legrégebbi ága, egyre keresettebbé és elismertebbé válik a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés terén. E két terület azért kiemelten fontos, mert az elöregedő, mozgáshiányos társadalmakban hatalmas problémát jelent a mozgásszervi betegségek, problémák kezelése, az ezzel együtt élők hatékony ellátása. Vagyis ezen a területen, különösen az ún. fájdalomszindrómáknál egyre nagyobb szükség van a nyugati - es keleti gyógymódok ötvözésére az integratív medicina szellemiségében.
Éppen ezért nem véletlen, hogy 1997 és 2010 között több, mint 600 klinikai vizsgálatról született publikáció a témában. Ezek közül is az egyik legszigorúbb analízist az angol National Institute for Health Research végezte.  A kutatók első lépésként kiválasztottak 29-et a legmagasabb minőségű, randomizált, ellenőrzött vizsgálatok közül. Ezek a kutatások közel 18.000 páciens esetében hasonlították össze a valódi akupunktúra, az „ál-akupunktúra” és a nyugati típusú orvosi kezelések hatékonyságát. „Ál-akupunktúra” alatt olyan kezelést értettek, amely során a tűszúrások nem érték el a bőr megfelelő mélységét vagy rossz helyeken történtek a szúrások.
Az elemzésből kiderült, hogy a valódi akupunktúra hatékonyabbnak bizonyult, mint a másik két módszer - az elemzett problémák, vagyis a nyakfájdalom, a derékfájás, a térd ízületi gyulladása, a fejfájás és a migrén kezelésében.

A hatás több módon is bizonyított

Más kutatások az akupunktúra fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásának más aspektusait vizsgálták.

Az egyik tanulmányban azt mutatták ki, hogy az akupunktúra javítja a funkcionális kapcsolatok rendszerét az agyban. A krónikus fájdalom ugyanis abnormális mintázatot vagy zavart okoz a különböző agyterületek kapcsolódásában, ami az ősi kínai módszer révén normalizálódhat. (A szakértők szerint ez hatás összefüggésben lehet az akupunktúra eredeti elveivel is, miszerint a fájdalmat és a betegséget a csi, vagyis az életenergia áramlásának akadályai okozzák.)

Egy másik, a Molecular Pain c. szaklapban publikált kutatásban kínai orvosok olyan közepes vagy súlyos térdízületi gyulladásban szenvedő pácienseket vizsgáltak, akik véletlenszerűen részesültek valódi vagy ál-akupunktúrában. Valamennyien 6 kezelést kaptak egy hónap alatt és MRI vizsgálatokat is elvégeztek náluk. A hivatalos fájdalomskálákat használva kiderült, hogy az igazi akupunktúrával kezelt betegek egy hónap után enyhébb fájdalomról és jobb életminőségről számoltak be, mint a placebo terápián részt vevők.

Mikortól érezhető a hatás?

Az akupunktúrás kezelések számáról, egy-egy kúra hosszúságáról kizárólag az adott páciens és probléma ismeretében lehet dönteni.- Tapasztalataim szerint 4-5 alkalom után látszik, hogy beindul-e a javulás, beválik-e a módszer az adott személynél. Egy akupunktúrás ciklus 12 kezelésből áll, a ciklusok a kórkép fennállásának idejétől, súlyosságától függően többször is ismételhetőek individuális kezelési tervek alapján - hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – Azzal is számolni kell, hogy az akupunktúra csak az ép idegrendszerre képes hatni, tehát például a neuropátiák (bizonyos idegi betegségek) esetén nem tud hatást elérni. Vagyis ezt az eljárást valóban csak nagy körültekintéssel, szakértelemmel és az erre nyitott pácienseknél érdemes alkalmazni, illetve minden esetben meggondolandó, hogyan működhet együtt ez az intergatív módszer a hagyományos, nyugati orvoslás fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő terápiáival.

Forrás: Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

A derékfájás nem csak napközben nehezítheti meg az életet, de akár az alvást is zavarhatja. Sőt, a rossz alvási pozíció tovább ronthat az állapoton. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a megoldási lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

A legjobb alvási pozitúrák

A rossz minőségű matrac és párna, illetve a helytelen alvási testhelyzetek azért fokozhatják a derékfájdalmat, mert szükségtelen nyomást terhelhetnek a nyakra, a csípőre, a hátra – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. -  A legfontosabb cél, hogy próbáljuk fenntartani a gerinc természetes görbületét. Biztosítani kell a testrészek megfelelő szögben való illeszkedését és a hát megtámasztását, amire az egyik legmegfelelőbb póz a háton alvás. Ez azonban nem mindenki számára kényelmes és például a horkolást is elősegítheti.

Milyen lehetőségek jöhetnek szóba?

• Háton alvás térd támasszal
  Ez a legegészségesebb pozíció a hát szempontjából, mivel egyenletesen oszlik el a súly a test felszínén, egyik testrészt sem érinti nagyobb nyomás. Ha egy megfelelő (nem túl magas, esetleg anatómiai) párnával megtámasztjuk a nyakunkat és a fejünket, és a térdünk alá is helyezünk egy kis párnát, fenntarthatjuk a gerinc természetes görbületét.
• Oldalt alvás térdek közti párnával
  Sokan szeretnek az oldalukon aludni, de így könnyen kikerülhet a gerinc az ideális pozícióból, nagyobb teher hárulhat a derékra. Egy kis korrekcióval ez azonban kiküszöbölhető: ha egy vékony párnát helyezünk a térdeink közé, az megemeli a csípőt és a lábszárak felső részét, visszaállítja a helyes tartást.
• Magzatpozíció
  Porckorongsérv esetén sokaknak az összegömbölyödő magzatpozíció a legkényelmesebb, hiszen az oldalfekvésben felhúzott térdek csökkentik a gerinc hajlását és segítenek az ízületek nyitásában.
• Hason fekvés párnával a has alatt
  A hason fekvés általában nem tesz jót a gerincnek, de ha valaki csak így tud aludni, érdemes egy vékony párnát tennie a hasa alá, ami megemeli a csípőt. Az is megterhelheti a nyakat, a vállat, a hátat, ha oldalt fordítjuk a fejünket hason fekve. Ezt elkerülendő, próbáljunk arccal lefelé feküdni. Ehhez tegyünk egy keményebb párnát vagy összecsavart törölközőt a homlokunk alá, így levegőt is kapunk.
  Háton alvás megemelt támláva
  A kifejezetten magasan megtámasztott háton alvás előnyös lehet a spondylolisthesis (csigolyacsuszamlás) miatt derékfájdalommal élő pácienseknek. Érdemes átgondolni egy emelhető háttámlájú ágy beszerzését.

Mikor szükséges orvoshoz fordulni?

Ha a derékfájás nem múlik, esetleg súlyosbodik, nem tud tőle aludni a páciens, vagy zsibbadást érzékel a lábában, mindenképpen fontos az orvosi diagnózis felállítása – mondja dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - A fájdalom leggyorsabban helyi célzott injekcióval csökkenthető, amelynek szteroid tartalma enyhíti a gyulladást. Akár ez a gyors segítség is lehet az első lépés az olyan természetes fájdalomcsillapító módszerek felé, amelyek a szervezet öngyógyító folyamatainak felhasználásával fejtik ki a hatásukat. Ilyen lehet az orvosi kollagén terápia, amellyel elérhető a gyulladás csökkentése. Sőt a gyors fájdalomcsillapítás mellett a szöveti képleteket is meg lehet erősíteni, ami hosszú távú fájdalomcsökkenést eredményez. Különösen fontos ilyenkor a törzs tartóizmainak, a hát- és a hasizomnak az erősítése – ebben hatalmas segítséget jelent a szakorvosi diagnózisra épülő, gyógytornász által felépített mozgásprogram.

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

Az alkar a kéz és a kar szinte minden mozdulatában részt vesz, így fájdalma erősen behatárolhatja a mindennapi életet. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint ez a testrész számos ok miatt fájdalmassá válhat, a kezelést éppen ezért csak a pontos diagnózisra lehet építeni.  

Mi okozhatja a fájdalmat?

Az alkarban a kéz hüvelykujj felőli oldalán végighúzódó orsócsont és a kisujj felőli oldalon végighúzódó singcsont a csukló és a könyök között futnak végig. Ez az elhelyezkedés az oka annak, hogy az alkar a kar és a kéz mozdulataiban is részt vesz, vagyis ha megsérül vagy más ok miatt fáj, szinte minden mozdulatunkat behatárolja. Nem csak az olyan speciális mozgások válhatnak nehézkessé vagy lehetetlenné, mint a gépelés, de akár a tárgyak megfogása is.

Mi minden válthatja ki a fájdalmat?

• Sérülés: egy akut trauma, például esés miatt akár el is törhetnek az alkar csontjai, sérülhetnek a szalagok és az inak.
• Túlterhelés: bizonyos sportok, például a tenisz vagy a súlyemelés, nagy megterhelést jelenthetnek az alkar izmaira, amelyek könnyen meghúzódhatnak. De nem csak az ilyen nagy erőkifejtéssel járó tevékenységek miatt terhelődhet túl az izom, hiszen például a számítógépes munkavégzés kapcsán is meglehetősen gyakori az ún. repetitive stain injuries (RSI), magyarul az ismétlődő megterhelés okozta sérülés.
• Idegi nyomás: alagút szindróma az összefoglaló neve annak a fájdalommal, zsibbadással, izomgyengeséggel járó tünetegyüttesnek, amelyért az adott területet beidegző idegnyomódások felelősek. A panaszok a kezdeti zsibbadástól a később bekövetkező érzéskiesésig és fájdalomig terjedhetnek. Súlyos esetben kialakulhat az izomgyengeség és az izomsorvadás is az ideg által ellátott területen.
• Arthritis: ízületi gyulladás jelentkezhet a csuklóban és a könyökben is, a fájdalom pedig az alkarban is jelen lehet.

A kezelés a diagnózis függvénye

Akik fájlalni kezdik az alkarjukat, sokszor otthoni kezeléssel próbálkoznak először, ami könnyebb húzódás, kisebb megerőltetés esetén be is válhat. Elsősorban érdemes pihentetni a kart, ha pedig sporttevékenység miatt alakult ki a fájdalom, átmenetileg kihagyni az edzéseket. A vény nélküli fájdalomcsillapítók, gyulladás esetén a jegelés, hideg borogatás is hozhat enyhülést.
- Ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik vagy szaporodnak a gyulladás jelei, mindenképpen orvoshoz kell fordulni a diagnózis miatt – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - Gyors, jelentős javulást eredményező kezelés lehet a helyi gyulladáscsökkentő injekció, ami sokszor az első lépés a gyógyulás felé. Később, vagy enyhébb esetekben jó alternatívát jelenthetnek az orvosi kollagén terápia és a lökéshullám kezelés. Az első, injekciós eljárással szintén elérhető a gyulladás csökkentése, sőt a gyors fájdalomcsillapítás mellett a szöveti képleteket is meg lehet erősíteni, ami hosszú távú fájdalomcsökkenést eredményez. A szintén természetes működési elvű lökéshullám terápia nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek fokozatos regenerálásával az okot is képes megszüntetni. Már egyetlen kezelésnek is érezhető a hatása, tartós javulás azonban 3-6 kezelés után jelentkezik.

A megelőzés alapja a torna és a pihenés

Akinek gyakran kiújul a problémája, mindenképpen érdemes gyógytornászhoz fordulnia, hogy rehabilitálhatóak, majd később megerősíthetőek legyenek az alkar izmai, amelyek nyújtása is nagyon fontos. A csukló és a könyök ízületeit különösen fontos tornáztatni, de lehetőleg szakember irányítása mellett.
Ezen kívül, akinek túlterhelés miatt alakult ki a fájdalma, a későbbiekben érdemes az adott tevékenységben rendszeresen szüneteket tartania. Számítógépes munkánál pedig szinte elengedhetetlen az ergonomikus munkaállomás, ez esetben különösen a megfelelő kéz- és kartámasz.

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

A lábfájdalom nem csak a mindennapi tevékenységeket nehezítheti meg, de akár a pihenést, az alvást is ellehetetlenítheti. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a lábfájdalom egyes fajtáit vette számba.

Tudni kell, honnan ered a fájdalom

A lábat érintő fájdalmak egészen széles spektrumon mozoghatnak, az enyhe, gyorsan múló sajgástól a kínzó fájdalomig, ami aludni sem hagyja az érintettet. A fájdalmat maguk a betegek is sokféleképpen írják le: sokan beszélnek égő érzésről, lüktetésről, nehézláb–érzésről vagy akár arról, hogy olyan érzésük van, mintha jeges vízben állnának. Olyan neurológiai tünetek is csatlakozhatnak a fájdalomhoz, mint a gyengeség-érzés, a zsibbadás vagy az az érzés, mintha tűkkel szurkálnák a betegek lábát.
A lábfájdalom oka sokszor valóban az alsó végtagokban keresendő, de az is gyakori, hogy gerinc eredetű a probléma. Eredője lehet a gerinc alsó szakasza, ahonnan az ülőideg ered, de akár az L4 csigolyánál kialakuló porckorongsérv is lehet az ok, aminek kapcsán megjelenhet a comb elülső, laterális részéről a belső boka felé sugárzó fájdalom, és a térdfeszítő izmok gyengülése. Mivel az ágyéki idegek a láb egyes területein futnak, így legyen szó bármilyen lábat, lábfejet érintő problémáról, mindig vizsgálni kell a gerincet is.

Hogyan fáj?

A lábfájdalmat – többek közt az eredőjétől függően – számos módon lehet érzékelni, lehet leírni. Íme, a legjellemzőbb típusok:

Éles, égő fájdalom

Ez az érzés élesen jelentkezik az alsó gerincszakaszból vagy a tomporból kiindulva és a lábakig lehúzódva. Az is előfordulhat, hogy az égő érzés szakaszosan bukkan fel és a lábfejeket is érinti. A betegek gyakran olyan kifejezésekkel írják le az érzést, mintha az elektromossághoz hasonlatos lenne, sugárzó, olyan, mint az áramütés, és a krónikus lábfájdalomtól eltérően nagyon erős, néha kibírhatatlan. Gyakran kiderül, hogy az ilyen fájdalom az alsó gerincszakasz irritációjának köszönhető, és isiász áll a probléma mögött.

Zsibbadás vagy bizsergés

A lábzsibbadást mindenki megtapaszthatja, amikor hosszú ideig ül olyan pózban, amely akadályozza a láb kielégítő vérkeringését. Ilyenkor nem érzékeljük a hideget, a meleget, a nyomást. Ehhez hasonlatos érzést okoz az is, amikor a gerinc valamilyen problémája miatt zsibbad a beteg lába, bár ilyenkor a zsibbadás tartósan van jelen és jelentősen rontja az életminőséget. Például lehetetlenné válhat a járás vagy az autóvezetés, ha a lábfej vagy az egész láb zsibbad. Ez az érzet az enyhe bizsergéstől a teljes érzéketlenségig terjedhet.

Gyengeség vagy nehézség-érzés

A láb gyengeség- vagy éppen nehézség-érzését többnyire a mozgás váltja ki. Az érintettek úgy írják körül az érzést, hogy szinte húzniuk kell a lábukat, vagy, hogy képtelenek olyan gyorsan és könnyen járni, mint korábban, esetleg különös nehézséget okoz nekik a lépcsőzés, a gyengeség és a lassú reakcióik miatt. A gyengeségtől szenvedő páciensek általában nem tudnak lábujjhegyen vagy a sarkukon járni, forgatni a bokájukat. 

Állandó fájdalom

Ezt a típusú fájdalmat jobbára a tompor területén érzik a betegek, vagyis ez nem tipikusan lábfájdalom, de kísérheti a láb fájdalma is. Leginkább „idegi fájdalomként” szokás leírni, szemben az égő vagy a lüktető fájdalommal. Nagyon gyakran csak az egyik oldalon jelentkezik, sokszor izomgörcsnek vagy gyöki fájdalomnak (radiculopathia) is nevezik. Sokszor enyhülést hoz, ha a beteg nyújtózik, sétál vagy más, könnyű mozgást végez.  

Pozíciótól függő lábfájdalom

Ha a lábfájdalom határozottan felerősödik ülés, állás vagy járás közben, lehetséges, hogy a deréki gerincszakasz problémája áll a háttérben. Ilyen esetben egy pozícióváltás sokszor hoz könnyebbséget. Például gerinccsatorna-szűkületnél sokszor enyhíti a fájdalmat, ha a beteg kissé előrehajol, miközben az elfordulás (mintha golfütésre készülne) fokozza a kellemetlenséget.

- Mivel a mozgásszervi fájdalmak hatékony kezelése csakis pontos diagnózisra épülhet, különösen fontos, hogy a páciensek körül tudják írni, mit éreznek – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - Ha szükséges, eszközös képalkotó vizsgálatokat is elvégezhetünk a diagnosztizálás során, és mindezekre együtt építhetjük a fájdalomcsillapító és az oki kezeléseket is. 

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

Szakértő kezekben az akupunktúra hatékony fájdalomcsillapító módszer mozgásszervi panaszok esetében. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista és akupunktőr a módszer bizonyított hatásairól és az integratív megközelítés működéséről beszélt.

Ősi tudás – modern bizonyítékokkal

A hagyományos kínai orvoslás egyik alapvető ága az akupunktúra, amelynek alapját az “energiaáramlás rendszerének tana”, az ennek alapjául szolgáló “csatornák” (meridiánok) és a mechanikus ingerlés pontjai, azaz a szúráspontok, akupunktúrás pontok és az ún. triggerpontok felismerése adja. Az akupunktúrás tudásról már a 2600 éves Sárga Császár Belgyógyászati Könyve c. műben is lehetett olvasni, a működéséről szóló bizonyítékok pedig azóta is gyűlnek.

2001-ben például B. Pomeranz az akupunktúrás fájdalomcsillapítás hatékonyságának vizsgálatában arra a következtetésre jutott, hogy akut, laboratóriumi körülmények között indukált fájdalmat igazán jól csak akupunktúrás pontok ingerlésével tudtak jól csillapítani, máshol, azaz a nem-akupunktúrás pontok ingerlésével nem volt igazán mérhető fájdalomcsillapító hatás. Ez a megállapítás összhangban van azzal, hogy a hatóanyag nélküli, ún. placebo tabletták is csak az esetek 30 %-ában hoztak eredményt az akut fájdalom enyhítésében.

Klinikai kísérletek igazolják az akupunktúra hatását

Az akupunktúra fájdalomcsillapító hatásmechanizmusának kutatásában lezajlottak más meggyőző vizsgálatok is. Egy kontrollált, kettős-vak klinikai vizsgálatban például bizonyossá vált, hogy az endorfinnal ellentétes hatású naloxon gátolja az akupunktúrás fájdalomcsillapítást is. A vizsgálat során önként jelentkezőknél laboratóriumi úton fogfájást idéztek elő, amely után a résztvevők a Vastagbél-4 pont manuális ingerlésével akupunktúrás kezelést kaptak. Az egyik csoportnak – amelyben a résztvevők nem tudtak róla, hogy melyik csoporthoz tartoznak-, intravénás fiziológiás sóoldatot adtak, míg a másik csoportba tartozók intravénás naloxont kaptak. Az első csoportba tartozók fájdalma fél órán belül megszűnt, és a hatás 60 percnél tovább tartott. A naloxon csoportba tartozók fájdalma nem csökkent az akupunktúrás kezelés ellenére sem. Ugyanakkor a placebo csoport tagjainak placebo injekciót adtak, úgy állítva be azt, mint erős fájdalomcsillapító szert. Az ebbe tartozók semmiféle fájdalomcsökkenést nem tapasztaltak.

A mozgásszervi fájdalmak többféleképpen csökkenthetők

- Az igen gyakori, mozgásszerveket érintő fájdalmak kezelése sokszor nehéz feladat, különösen, ha erős fájdalomról, esetleg krónikus fájdalom szindrómáról van szó- ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – Ezért nagyon körültekintőnek kell lennünk, amikor fájdalomcsillapító módszert keresünk. Az akupunktúra éppen azért lehet hatékony eszköz a kezünkben, mert remekül illeszkedik az integratív gyógyítás eszköztárába. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus és igen hatékony eljárások – mint például a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén-injekció, a lökéshullám kezelés, illetve a szakember irányításával végzett rendszeres, funkcionális gyógytorna - kiegészítőjeként is működik, de adott esetben önálló módszerként is megállhatja a helyét. A gyógyításnak éppen a módszerek sokfélesége miatt a leglényegesebb eleme a pontos diagnózis és a páciens panaszainak rendszerbe helyezése. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem „csak” egy fájós hátat kell gyógyítani, hanem egy embert, akinek történetesen fáj a háta.

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

A nyaki merevség lehet átmeneti és tartós állapot is, amely jelentősen rányomja a bélyegét a hétköznapokra, különösen, ha más tünetek, például váll- vagy fejfájás is társul mellé. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel orvoshoz kell fordulni.

Fejfájást is okozhat

A nyakmerevség jellegzetes tünete a fájdalom és nyak mozgatásának nehézsége, amely főként a fej oldalra fordításkor jelentkezik. Néha a nyak olyan merevvé válhat, hogy csak a teljes test elfordításával tudunk oldalra nézni. Igen gyakran jelentkezik ez a panasz reggel, felkelés után, ám egyes esetekben egész nap fennáll a merevség. Máskor konkrét mozdulathoz köthető a fájdalom, amikor mintegy „meghúzzuk” a nyakunkat. Elképzelhető, hogy a nyaki probléma az oka a fejfájásnak, váll- és karfájdalomnak is.
- A nyaki merevséggel járó fájdalom az egészen enyhétől a komoly, éles, kínzó érzésig terjedhet. Különösen oldalra fordításnál nyilallhat bele a fájdalom a testrészbe, ami adott esetben lehetetlenné teszi az olyan mindennapos tevékenységeket, mint például az autóvezetés – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. 

Gyakori és ritka okok a háttérben

- A nyakmerevség leggyakoribb oka a rándulás. Különösen a lapockaemelő izom hajlamos a sérülésre, amely összekapcsolja a nyaki gerincet a vállal. Ez az izom számos, hétköznapi tevékenység során megrándulhat, terhelődhet. Ilyen lehet például a rossz pozícióban történő alvás, a sportsérülés, amikor hirtelen behatásra oldalra csapódik a fej, a tartós, helytelen nyakpozíció, jellemzően számítógép- vagy mobiltelefon-használat kapcsán.

- Előfordul, hogy a tartós stressz miatti izomfeszültség okozza a nyak merevségét is.

- Ha a nyakmerevségnek nincs konkrét eseményhez köthető oka, nehezebb lehet beazonosítania a panasz forrását. Néha a merevség a nyaki gerinc valamiféle rendellenességére utal. Kisebb valószínűséggel, de megjelenhet okként a nyaki porckorongsérv, a degeneratív nyaki gerincbetegség, a degenaratív nyaki ízületi betegség (ostheoarthritis), illetve olyan ritkább betegségek, mint a tumor vagy bizonyos fertőzések. Ez utóbbiról tudni kell, hogy agyhártyagyulladás tünete is lehet a hirtelen kezdődő, erős fejfájás és nyakmerevség, amellyel viszont haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. 

Mikor érdemes segítséget kérni?

Páll doktor tapasztalatai szerint az esetek többségében a merevség és a fájdalom néhány nap, egy hét alatt elmúlik. Természetesen ezen idő alatt is szükség lehet vény nélküli fájdalomcsillapításra, hideg-meleg borogatásokra, de mindenkinél egyéni, mennyire viseli a fájdalmat, mennyire befolyásolja a panasz az életét, esetleges korábbi tapasztalataiból kiindulva mennyire tart a kiújulástól.
- Ugyanakkor a nyakmerevítő önkéntes használatáról lebeszélném a betegeket, inkább fenn kellene tartani a normál aktivitást, amennyire lehetséges. Ezt a speciális segédeszközt csak orvosi rendelvényre szükséges használni. Erről és a szükséges további kezelésekről, eljárásokról mindenképpen csak a diagnózis után szabad dönteni. Ha tehát nem múlik el a panasz egy hét alatt, esetleg fokozódik is, vagy már többedszer jelentkezik, feltétlenül ajánlott a kivizsgálás. Ha a gyakori okok egyike áll a háttérben, akut esetben gyors segítséget jelenthet a helyi, célzott gyulladáscsökkentő injekció. Hosszútávon pedig jó hatású lehet a természetes hatású lökéshullám terápia, az orvosi kollagén injekció, illetve prevenciós hatása miatt is feltétlenül ajánlott a funkcionális gyógytorna és gyógymasszázs – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

Legyen szó nyak-, váll-, derék-, könyök-, csípő-, térd- vagy talpbetegségről, a lökéshullám terápia számos mozgásszervi fájdalmat csillapít. Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint legnagyobb előnye, hogy az azonnali hatáson túl az okokat is kezeli.

Természetes hullámokkal a fájdalom ellen  

A lökéshullámok – amelyek a természetben például a mennydörgésnél keletkeznek - nagy energiájú, hallható hullámok, amelyek a gyógyításban is rendkívül hatékonynak bizonyultak. Kiderült ugyanis, hogy ha a szakember az érintett, fájdalmas helyre juttatja a hullámot, az beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, oldja a triggereket és dekalcifikál, ezáltal meszesedés okozta fájdalomra, meszes vállra is jól használható, és hatékony a térd és a csípő fájdalmának kezelésében is.
Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint az eredményes fájdalomcsillapításhoz és a probléma okának megszüntetéséhez az első lépés a panaszok pontos behatárolása és a gondos diagnózis. Ezután pedig már elégséges lehet akár a lokális fájdalomcsillapítás is ahhoz, hogy jelentős életminőség javulás következzen be.
- A terápia hatása már néhány kezelés után érezhető, de a teljes kúrához és a tartós eredményekhez több alkalomra is szükség lehet. A páciensek egy része kezeléskor enyhe fájdalmat érezhet, de ez éppen annak a bizonyítéka, hogy eltaláltuk az érzékeny pontokat. Sokan már az első, második alkalom után is jelentős fájdalomcsökkenésről számolnak be, miközben a kiváltó ok maga is gyógyul – hangsúlyozza Arnold doktor. -  A lökéshullám terápia rendkívül eredményes alternatívája lehet a konzervatív gyógymódoknak.

9 probléma, amin segít a lökéshullám

A gyógyító, fájdalomcsillapító hatású lökéshullám számos területen – szinte tetőtől talpig - beválik, orvosi kivizsgálás és javaslat alapján. Milyen esetekben segíthet?

1. Nyaki panaszok
   A nyakunkban gyakran érezhetünk merevséget, feszülést és fájdalmat is, amely akár tartóssá is válhat, például ízületi kopás és nyakcsigolya ferdülés esetén.
2. Vállfájdalom
   20-30 éves kor közötti sportolóknál leggyakrabban az úgynevezett elakadási szindrómák fordulnak elő. 40-50 év között a leggyakoribb problémák az vállízületek körül kialakult fokozódó meszesedések. 50 év felett többször fordul elő izomszakadás, amely szintén komoly vállfájdalmat okoz, ahogyan a nyaki gerinc kopásos folyamata is.
3. Könyökfájdalmak
   A könyök érzékeny pontja testünknek, így számtalan sérülés érheti. A töréseken kívül előfordulhat e testrészben többek közt ficam, tenisz-, és golfkönyök, de a könyökfájdalom lehet egy általános mozgásszervi betegség résztünete is.
4. Derékfájdalom
   Szinte népbetegség a krónikus derékfájdalom, hiszen az elhízás, a mozgáshiány, az ülőmunka, a kopásos betegségek, a porckorong károsodás mind hozzájárulnak a kínzó érzés kialakulásához.
5. Csípőfájdalom
   Számos forrása lehet ennek a problémának, sokan a medence körüli nagy izomcsoportok aszimmetriája miatt érzik egyik lábukat rövidebbnek a másiknál, mások a túl sok ülés vagy állás miatt tapasztalják úgy, hogy minden porcikájuk fáj. A csípőfájdalom másik gyakori előidézője a nagy tomportáji nyálkatömlő (burza) mechanikai eredetű gyulladása.
6. Térdfájdalom
   A futótérd és az ugrótérd elnevezés önmagában utal a fájdalmak kialakulásának okára, de a kerékpárosok is gyakran tapasztalhatják a térdproblémákat. Ezen kívül természetesen, mint minden ízületi fájdalom esetében, a térdnél is állhat porckopás a háttérben.
7. Sípcsont körüli fájdalmak
   Az úgynevezett mediális stressz szindrómát leggyakrabban a focisták, a futók tapasztalják, akik túl sokat futnak, túl kemény felületen és/vagy rosszul kialakított, nem jól párnázott cipőben.
8. Achilles ín-gyulladás
   Szintén a túlterhelés, de akár a nem megfelelő cipő viselése is okozhatja a fájdalmas íngyulladást.
9. Talpfájdalmak
   A saroksarkantyú és az ún. plantalis fasciitis (talpi bőnye gyulladása) gyakran eredményez fájdalmat. A probléma kialakulhat a lúdtalp és a túlterhelés miatt is, különösen olyanoknál, akik erősen terhelik a sarkukat, így futóknál, atlétáknál, táncosoknál.

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

Sokan tapasztalhatták már, hogy a fejfájásuk más betegségek kísérőjeként jelentkezik. Dr. Vida Zsuzsanna, a Budai Fájdalomközpont neurológusa szerint ilyen esetekben az alapbetegséget és a fejfájást is kezelni kell. 

Miért másodlagos?

Az elsődleges vagy önálló fejfájás azt jelenti, hogy nem áll más, fejfájást okozó betegség a hátterében. A „másodlagos” kifejezés pedig arra utal, hogy a fejfájás csupán tünete egy alapbetegségnek, vagyis a problémának számos eredője lehet.

Másodlagos vagy tüneti fejfájások okai (többek közt):

• Fej-, nyak trauma - Nyilvánvaló, hogy ha a fejet és/vagy a nyakat sérülés éri, fájdalom fog jelentkezni.
• Craniális/cervicalis vascularis kórképek - A koponyával kapcsolatos, illetve a gerinc nyaki szakaszán jelentkező betegségek, amelyek szintén lehetnek a másodlagos fejfájás forrásai.
• Nem vascularis, koronyán belüli kórképek - Ide tartozik például a koponyaűri nyomásfokozódás, ami szinte minden esetben fejfájást okoz.
• Fertőzések - A legegyszerűbb fertőzés, például egy nátha, influenza is járhat fejfájással, gyakran kimondottan erős panaszt okozva.
• A homeosztázis zavara – a belső környezet egyensúlyának felborulása - Ez lehet lázas állapot, vérszegénység, anyagcserezavar, amely krónikus jellegű és diffúz fejfájást eredményezhet.
• Fej, nyak, szemek, orr, sinusok, száj megbetegedése -  Az orrmelléküregek akut gyulladásakor lüktető, krónikus folyamatoknál inkább nyomó, tompa fejfájás jelentkezik. Krónikus orrlégzési zavarokra utalhat a nyomó, feszítő fejfájás. Ugyanakkor tudni kell, hogy az orrsövényferdülés miatt elvégzett rekonstrukciós műtét csak ritkán szünteti meg a krónikus fejfájást. A szembetegségek közül többek közt a subakut glaukómás roham, a scleritis (a szemfehérje gyulladása), az iritis (a szivárványhártya gyulladása) okozhat erős fejfájást. A fénytörési hibák hiányos vagy rossz korrekciója pedig tenziós fejfájáshoz vezethet.
• Anyagok és azok megvonása - Az alkohol, a gyógyszerek, illetve függőség esetén azok megvonása más tünetek mellett kínzó fejfájást is okozhat.
• Pszichiátriai kórképek - Többek közt a pánikbetegség és a fóbiák is járhatnak fejfájással.
• Cranális neuralgiák, arc fájdalma - A koponyán belüli idegi fájdalmak is lehetnek a probléma forrásai. fejfájás
• Magas vérnyomás - Nyomó, olyakor lüktető, diffúz vagy fejtető környéki fejfás oka lehet. A vérnyomás emelkedésével vagy gyógyszeres csökkentésével összefüggésben nem találtak kapcsolatot.
• A gerincoszlop tartási rendellenességei, a spodylarthrosis - Mind a tartáshibák, mind a csigolyák közötti kisízületek tarkótáji, krónikus nyomó vagy görcsös jellegű fejfájáshoz vezethetnek.

A diagnózis alapja a kikérdezés

Mivel a fejfájás okai rendkívül összetettek, az anamnézis felvételkor a szakorvosnak rá kell kérdeznie a lehető legtöbb körülményre: mikor kezdődött a panasz, jelenleg is fáj-e, milyen gyakran fordul elő, alváskor is jelentkezik-e, milyen erős, milyen a jellege, a lokalizációja, vannak-e kiváltó, súlyosbító vagy enyhítő tényezők. Támaszkodni kell még a belszervi vizsgálatok eredményeire, szinte mindig szükséges a nagylabor vizsgálat is – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a Budai Fájdalomközpont neurológusa.- Ma a szakma szabályai szerint az akut és bizonyos speciális esetek kivételével fejfájásos panasz esetében MR vizsgálatot kell végezni. Nem feltétlenül szükséges elvégeztetni a vizsgálatot, ha típusos migrénről van szó, mely hosszú ideje fennáll, jellegében, gyakoriságában nem változik, nem kapcsolódik mellé epilepsziás roham vagy fokális neurológiai tünet. Ezzel ellentétben CT vagy MR vizsgálat javasolt, ha atipusos fejfájásról van szó, ha megváltozott a gyakorisága, ha neurológiai tünetek jelentkeznek, ha görcsroham lép fel, ha szisztémás, tumoros vagy HIV betegség áll fenn, vagy neurofibromatosis szerepel az anamnézisben.

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

Az úgynevezett ugrótérd igen gyakori probléma az ugró atléták közt, illetve olyanoknál, akik valamilyen aktivitás során keményen landolnak a földön. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Térd – sérülékeny ízület

A térdsérülés meglehetősen gyakori – és nem csak a sportolók között. Az ún. ugrótérd vagy patella tendonitis például jellemzően azért alakul ki, mert a patella (térdkalács) ín túlterheltté válik a gyakori és túl erős földre érkezéstől. A tulajdonképpeni ok a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen felépített edzés következménye. Eleinte „csak” egy gyulladás alakul ki, ami gyorsan rendbe jön. Azonban ha ez időről időre előfordul, kialakul egy folyamat, amelynek lényege a patella-ín eredési zónájának degeneratív elváltozása.   
- Ez már maga a tendonitis vagy ugrótérd, ami különösen veszélyezteti az ugrószámokban induló atlétákat és a labdajátékok űzőit. Náluk arról lehet szó, hogy folytonosan ismétlődő trauma és persze a kor előrehaladása komoly károsodást okozhat a térdízületben. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy az ugrótérd az idősebbek betegsége, hiszen jellemzően a 20-as, 30-as években okoz gondot, de ekkorra már az ízület régóta tartó, erős terhelésnek lehet kitéve. További rizikófaktor a nagyobb testsúly, hiszen így nagyobb nyomás nehezedik a térdre a földre érkezéskor – ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Milyen tünetei vannak az ugrótérdnek?

A vezető tünet természetesen a fájdalom és az érzékenység a térdkalács alatt. A fájdalom általában fizikai aktivitás után jelentkezik, és a további mozgás (főleg a futás, ugrás) csak ront a helyzeten. Az érintett személy azt érezheti, hogy egyre gyengébb a térde. Reggelente különösen merevnek tűnhet az ízület, és kinyújtott lábnál a térd alatti terület nyomásérzékenységet is mutat. 
Arnold doktor szerint előfordulhat a paletta ín szakadása is, ami egy komoly sérülés, és nem maradhat észrevétlen, hiszen nem csak komoly fájdalommal jár, de többnyire egy szakadó, pukkanó hangot is hall a sérült. A térd ilyenkor megduzzad és az érintett nem tudja kiegyenesíteni a lábát. Ilyen esetben természetesen mielőbb orvoshoz kell fordulni. Amennyiben nem ennyire akut a dolog, a fizikális vizsgálaton túl a képalkotó eljárások (MRI, röntgen, ultrahang) során bebizonyosodhat az ugrótérd diagnózisa és elkezdődhet a kezelés. 

Kezelni és megelőzni is lehet

A diagnózis után a kezelés első lépése természetesen a fájdalomcsillapítás, ami történhet otthoni kezeléssel – vagyis pihentetéssel, jegeléssel, recept nélküli fájdalomcsillapítókkal -, de szükség lehet más eljárásokra is, főként, ha olyan sportolóról van szó, aki folytatni kívánja a tevékenységét. Gyorsan csillapítható a fájdalom és enyhíthető a gyulladás helyi célzott injekcióval, hosszabb távon pedig nagyon ajánlott az orvosi kollagén injekciókúra, amely támogatja, erősíti a szöveti struktúrát. Szintén hosszútávon fejti ki hatását a lökéshullám terápia, ami oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek regenerálásával a kiváltó okot is megszüntetheti. Sokaknál nagyszerűen működik az ún. regionális / szegmentális akupunktúra - esetenként orvosi lézer terápiával kombinálva. Jó szolgálatot tehetnek ilyenkor a térdrögzítők, a fizikoterápia, és feltétlenül szükséges lenne a személyre szabott gyógytorna, nem kis részben a sérülés kiújulásának megelőzése érdekében. Nagyon ritkán műtét is szükséges lehet – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold, aki szerint azonban a megfelelő edzésfelépítés és kivitelezés – amelynek a szakszerű bemelegítés és nyújtás alapvető része - a megelőzés elsődleges kulcsa.

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

Amikor a porckopás miatti fájdalmat tapasztaljuk, sok mindent hajlandóak vagyunk kipróbálni, csak hogy megszabaduljunk a kínzó érzéstől. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista a valóban hatásos eljárásokra hívta fel a figyelmet.

Mi hat és mi nem?

Amikor fájdalmat tapasztalunk – legyen az akut, éles vagy tartósan jelenlévő kínzó érzés – sok mindent hajlandóak vagyunk megtenni, hogy megszabaduljunk tőle. A legegyszerűbb módszer a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók szedése, amely azonban nyilvánvalóan nem hat a probléma forrására. Kissé olyan ez, mint amikor az autóból kifogyóban van a benzin és tankolás helyett csak kikapcsoljuk a villogó figyelmeztető jelzést.
Amennyiben porckopás okozza a fájdalmat, szintén nem jelentenek tartós megoldást a fájdalomcsillapítók, és sajnos nem válnak be azok a csodaszerek, amelyekben – akár az elkeseredettségünk miatt – valamiért bízunk. Így nem javítja a kopott porc állapotát az ízületre kent zselatin, a „mindenre jó” multivitamin, a valódi hatóanyag nélküli, ám villámgyors javulást ígérő „csodakészítmény” sem. Viszont utóbbi esetekben jó eséllyel sok pénztől szabadulhatunk meg.    

Azért fáj, mert elkopott a „párnázás”

Amikor tartósan fájlaljuk egy ízületünket, mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni, mert ki kell deríteni, sérülés, gyulladás vagy porckopás okozza-e a bajt. Ez utóbbira gyanakodhatunk, ha meg is duzzad az érintett terület. Mindenképpen segítségre van szükség, ha a fájdalom akadályozza az olyan mindennapos tevékenységeket, mint a lépcsőzés, a guggolás, a futás vagy a kar felemelése.
- Ha minden egyéb okot kizártunk, gyakran az derül ki, hogy a fájdalom forrása maga a porckopás. Ez az egyébként természetes folyamat sokaknál már a 30-as, 40-es években problémát okozhat és akár komoly fájdalommal is járhat. Ennek az az oka, hogy ha a csontok közti területet kipárnázó porc elkopik, akkor csontok dörzsölik az ízületek szélét. Ráadásul ezen területek érzőidegekkel gazdagon behálózottak, tehát valóban komoly életminőség romlást okozhat, ha itt jelentkezik a kopás – ismerteti Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista.

Milyen „csodaszereket” vethetünk be a javulásért?

- A torna – ideális lehet a vízben végzett mozgás - kitűnő az enyhébb ízületi fájdalmak kezelésében. Fontos, hogy olyan gyakorlatokat válasszunk, amelyek nem terhelik meg az érintett területeket.
- A gyógytornász rengeteget segíthet, hiszen megtanítja az ízület körüli izmok erősítésére szolgáló legjobb gyakorlatokat.
- Tudni kell, hogy a súlyfelesleg fokozott terhet jelent az ízületek számára, ezért túlsúly esetén néhány kilogrammos fogyás is enyhítheti a panaszokat.

A porc újjáépítését serkentő injekció sem csodaszer, de segít

- A legújabb eljárás a porckopás kezelésében a vérlemezkében gazdag plazma ízületbe fecskendezése, amely a benne lévő növekedési faktorok és egyéb bioaktív anyagok segítségével fokozza a porcsejtek aktivitását, a porcanyag képzési hajlandóságát. A kezelés során steril körülmények közt, egy speciális fecskendőrendszerrel vért veszünk a beteg karjából, majd ezt az erre kifejlesztett eszközzel centrifugáljuk. Az így keletkezett, vérlemezkékkel dúsított plazmát végül befecskendezzük az ízületi résbe – ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista. - Előrehaladottabb porckopásnál a porc újjáépítést serkentő injekció kombinálható a hialuronsav injekcióval. Ezt egy ülésben meg tudjuk oldani, és jelentős javulás várható az összetett kezeléstől. Ugyanakkor nagyon fontos a páciensek felvilágosítása: ez a módszer sem tekinthető csodaszernek, hiszen például abban az esetben, ha a porc már teljesen elkopott, nem is használható. A kezeléshez ugyanis szükséges, hogy legyen még megfelelő mennyiségű élő porcsejt, amely újjáépítésre „buzdítható”. Ha azonban fennáll ez az állapot, a porc újjáépítést serkentő kezeléssel – a kopás súlyosságától függően - akár egy teljes évre visszanyerhető a fájdalommentes mozgás, feltétlenül javítható az életminőség. 

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)