Az alkar a kéz és a kar szinte minden mozdulatában részt vesz, így fájdalma erősen behatárolhatja a mindennapi életet. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint ez a testrész számos ok miatt fájdalmassá válhat, a kezelést éppen ezért csak a pontos diagnózisra lehet építeni.  

Mi okozhatja a fájdalmat?

Az alkarban a kéz hüvelykujj felőli oldalán végighúzódó orsócsont és a kisujj felőli oldalon végighúzódó singcsont a csukló és a könyök között futnak végig. Ez az elhelyezkedés az oka annak, hogy az alkar a kar és a kéz mozdulataiban is részt vesz, vagyis ha megsérül vagy más ok miatt fáj, szinte minden mozdulatunkat behatárolja. Nem csak az olyan speciális mozgások válhatnak nehézkessé vagy lehetetlenné, mint a gépelés, de akár a tárgyak megfogása is.

Mi minden válthatja ki a fájdalmat?

• Sérülés: egy akut trauma, például esés miatt akár el is törhetnek az alkar csontjai, sérülhetnek a szalagok és az inak.
• Túlterhelés: bizonyos sportok, például a tenisz vagy a súlyemelés, nagy megterhelést jelenthetnek az alkar izmaira, amelyek könnyen meghúzódhatnak. De nem csak az ilyen nagy erőkifejtéssel járó tevékenységek miatt terhelődhet túl az izom, hiszen például a számítógépes munkavégzés kapcsán is meglehetősen gyakori az ún. repetitive stain injuries (RSI), magyarul az ismétlődő megterhelés okozta sérülés.
• Idegi nyomás: alagút szindróma az összefoglaló neve annak a fájdalommal, zsibbadással, izomgyengeséggel járó tünetegyüttesnek, amelyért az adott területet beidegző idegnyomódások felelősek. A panaszok a kezdeti zsibbadástól a később bekövetkező érzéskiesésig és fájdalomig terjedhetnek. Súlyos esetben kialakulhat az izomgyengeség és az izomsorvadás is az ideg által ellátott területen.
• Arthritis: ízületi gyulladás jelentkezhet a csuklóban és a könyökben is, a fájdalom pedig az alkarban is jelen lehet.

A kezelés a diagnózis függvénye

Akik fájlalni kezdik az alkarjukat, sokszor otthoni kezeléssel próbálkoznak először, ami könnyebb húzódás, kisebb megerőltetés esetén be is válhat. Elsősorban érdemes pihentetni a kart, ha pedig sporttevékenység miatt alakult ki a fájdalom, átmenetileg kihagyni az edzéseket. A vény nélküli fájdalomcsillapítók, gyulladás esetén a jegelés, hideg borogatás is hozhat enyhülést.
- Ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik vagy szaporodnak a gyulladás jelei, mindenképpen orvoshoz kell fordulni a diagnózis miatt – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - Gyors, jelentős javulást eredményező kezelés lehet a helyi gyulladáscsökkentő injekció, ami sokszor az első lépés a gyógyulás felé. Később, vagy enyhébb esetekben jó alternatívát jelenthetnek az orvosi kollagén terápia és a lökéshullám kezelés. Az első, injekciós eljárással szintén elérhető a gyulladás csökkentése, sőt a gyors fájdalomcsillapítás mellett a szöveti képleteket is meg lehet erősíteni, ami hosszú távú fájdalomcsökkenést eredményez. A szintén természetes működési elvű lökéshullám terápia nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek fokozatos regenerálásával az okot is képes megszüntetni. Már egyetlen kezelésnek is érezhető a hatása, tartós javulás azonban 3-6 kezelés után jelentkezik.

A megelőzés alapja a torna és a pihenés

Akinek gyakran kiújul a problémája, mindenképpen érdemes gyógytornászhoz fordulnia, hogy rehabilitálhatóak, majd később megerősíthetőek legyenek az alkar izmai, amelyek nyújtása is nagyon fontos. A csukló és a könyök ízületeit különösen fontos tornáztatni, de lehetőleg szakember irányítása mellett.
Ezen kívül, akinek túlterhelés miatt alakult ki a fájdalma, a későbbiekben érdemes az adott tevékenységben rendszeresen szüneteket tartania. Számítógépes munkánál pedig szinte elengedhetetlen az ergonomikus munkaállomás, ez esetben különösen a megfelelő kéz- és kartámasz.

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)